A szó szoros értelmében kényszervállalkozó a prostituáltak legtöbbje: az ősi mesterséget folytató nők nem saját jószántukból állnak rosszlánynak - hangzott el a jelenség visszaszorításával foglalkozó konferencián.

Mi a baj a prostitúcióval? Erre a kérdésre, amely a Prostitúció nélküli Magyarország mozgalom által szervezett konferencia címe a résztvevő szakemberek hosszasan sorolják a válaszokat. Mint Morvai Krisztina büntetőjogász a Magyar Rádiónak elmondta, a nőkereskedelem, a gyermekkereskedelem és a prostitúció egymástól elválaszthatatlanok. Ezért az alig egyéves mozgalom azért harcol, hogy ne legalizálják a prostitúciót, helyette a döntéshozók és a társadalom egyaránt segítsék elő a bekerülés megelőzését és a prostitúcióból való kilépést. A nők szabad döntése relatívnak tekinthető ebben a kérdésben, mert sokan a legszegényebb országokból érkező,k egyszerűen nem látnak más lehetőség a megélhetésre. A Janice G. Raymond nőkereskedelem elleni koalíció igazgatója a konferencián elmondta: türelmi zónák kijelölése az első lépés a legalizálásban, amivel legalizálják egyúttal a kliensek igényeit is, a nőkereskedelmet és a hatalmas gazdasági és politikai befolyással bíró szexipart. A mozgalom és az esélyegyenlőségi kormányhivatal közös állásfoglalásban sürgeti a New York-i egyezmény előírásainak betartását, valamit a prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorítást célzó stratégia elveinek kidolgozását.

2004. május 28.